Ahhoz képest, hogy milyen borzalmasan indult az a hét, jól folytatódott. A osztálytársaimat nem érdekelte túlzottan, hogy milyen voltam azelőtt, inkább értékelték, hogy rendbe tudtam hozni az életemet és érdekelte őket, hogy milyen is voltam akkoriban.
Nagyon jó volt az osztályközösség, sokkal jobb, mint a régi sulimban. Ha nem voltak épp mind Mimi hatása alatt rengeteget beszélgettünk az osztálytársaimmal. Mind elképesztően tehetségesek voltak, biztos voltam benne, hogy a legtöbbjük szép karriert fog befutni.
Collin minden reggel eljött értem és együtt mentünk iskolába, onnan pedig délután együtt mentünk kávézni vagy mozizni és még Adamékhez is elfurikázott velem, aztán megvárta a próba végét.
A próbák gyászosan mentek, mert Miminek mindig ott kellett lennie és még azt a szemernyi lelkesedést is kivonta Adamből, ami addig meg volt. Szerdán konkrétan egyszer, de csak félig sikerült átfutnunk a számot, ami nem volt egyszerű és még egy kis koreográfiát is csináltam hozzá, hogy ne csak álljunk egymás mellett, mint két faszent.
A csúcs az volt, amikor fél órát veszekedtem Mimivel, hogy hagyjon már minket egy kicsit dolgozni. Bökte a csőrét, hogy nem utált meg az osztály és úgy döntött, hogy egyedül is pokollá tudja tenni az életemet. Remek.
Ezek után pedig ő és Adam spontán bulit indítottak be. Előkerült egy rakás pia, még több cigi és vagy harminc ember a semmiből. Nem akartam benne részt venni és nézni sem akartam, ahogy leisszák magukat.
Collin percek alatt észrevette rajtam, hogy nem akarok tovább ott maradni, ezért kézen fogott és kihúzott az udvarra. Csodáltam, hogy senki sincs otthon csak Adam. Ha jobban belegondoltam, egész héten üres volt a házuk, nem volt benne egy lélek sem. A hátsó kertben voltunk, a medence mellett.
Szép látvány volt, ahogy már a sötétben felkapcsolódtak a víz alatti lámpák. Kicsit hideg volt már, a rövid ujjasomban már fáztam. Collin egész a medencéig vezetett. Levette a cipőjét, felhajtotta a nadrágját és belemártotta a lábát a vízbe. Odakuporodtam mellé és kétkedve néztem rá.
- Ne nézz rám így!- nevetett. - A medence folyton 26-27 fokos. Hidd el! Hosszú évek óta járok ide- mosolygott és lefröcskölt pár csepp vízzel.
- Ez háború- kacsintottam és én is lelocsoltam egy kis vízzel.
- Nem tudod mire vállalkoztál- kacagott és kaptam egy jó adagot a hajamra. Vékony hangon kacagtam fel, mint egy kislány. A számra csaptam, de nem bírtam nevetés nélkül. Ő pedig először furcsán nézett, de aztán ő sem tudta visszatartani a nevetést. Kihasználtam a pillanatot, hogy nincs résen és belelöktem a medencébe ruhástul. Talán gonosz voltam, de nem szerettem, ha a hajammal szívóztak.
Feljött a víz alól. A mindig tökéletesen felállított haja most a fejére lapult. Sokat sejtetően mosolygott. Én meg görnyedtem a nevetéstől a parton. Aztán egyszer csak valaki megragadta az egyik karom. Kiszaladt a lában alól a talaj és vizet éreztem mindenhol. Miért is reméltem, hogy nem ránt bele?
Pár pillanat múlva vettem levegőt a víz felszínén. Collin velem szemben volt és rám vigyorgott.
- Kölcsönkenyér visszajár- mondta nevetve.
- Gondolhattam volna- feleltem. Odaevickélt hozzám és megölelt a vízben.
- Reméltem, hogy tudsz úszni- motyogta a vállamba.
- Szerencséd, hogy megtanultam még gyerekkoromban. Mit csináltál volna, ha elkezdek fuldokolni?- kérdeztem.
- Szájból szájba lélegeztettelek volna- válaszolta. Nem tudtam, hogy komolyan beszél-e vagy sem, mert nem láttam az arcát.
- Ha már ajkakról van szó- szólaltam meg pár perc csend után. Szembe néztem vele és megcsókoltam volna. Nem sok jobb dolog van a világon a csókolózásnál, de higgyétek el, hogy az a tény, hogy egy medencében voltunk, egy üres udvaron és a lámpák fénye sejtelmesen világított meg minket, sokat emelt az élmény színvonalán.
Teljesen belefeledkeztem a pillanatba. Átkaroltam Collin vállait és a vizes hajába túrtam. Az egyik keze a derekamon volt, a másik pedig a nyakamon, így még közelebb vont magához. Köré kulcsoltam a lábaimat a víz alatt. A csók egyre szenvedélyesebb lett és egyre gyorsabb. Collin keze a derekamról a fenekemre csúszott, a nyakamról pedig a melleimre. De akármilyen tökéletes volt is a pillanat, valakinek meg kellett szakítania.
- Gyerekek! Muszáj meggyalázni a medencénket?- szólalt meg hirtelen Adam a partról. Szétrebbentünk és kelletlenül kimásztunk a vízből. Collinnak szerencséje volt, legalább a cipője és a zoknija száraz volt.
- Kösz haver, hogy tiszteletben tartod a magán szférámat- jegyezte meg gúnyosan Collin Adamnek.
- Az én medencémben döngetted meg majdnem a csajt- háborodott fel Adam. Láttam rajta, hogy van benne pár pohárral. - Már ha ezt itt lánynak lehet nevezni- fűzte hozzá és végigmérte a tornacsukás és bő pólós szerelésemet, ami nehezen lógott le rólam. Éreztem, ahogy a hajamból patakokban csorog a víz.
- Ezt most szívd vissza!- vicsorgott Collin és közelebb lépett a barátjához. - Attól, hogy az én barátnőm nem úgy öltözködik, mint egy ribanc...- kezdte, de nem folytatta, mert közéjük álltam.
- Akkor Collin, légyszíves vigyél haza még azelőtt, hogy valami olyat teszel, amit megbánnál- tettem a vállára a kezem és kérlelően néztem rá. Sóhajtott egyet és bólintott. Céltudatosan sietett a ház kapuja felé. Még megbizonyosodtam arról, hogy Adam elég józan ahhoz, hogy ne fulladjon bele a vízbe és utána szaladtam.
- Nem hiszem el...- morgolódott, miközben beszálltunk az autójába.
- Mindig ilyen?- kérdeztem és leterítettem az ülést, hogy ne vizezzem össze.
- Az utóbbi két hónapban teljesen meg van őrülve. Ez már vagy a tizedik buli, amit így hoz össze és gondolom nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy nem szokott józan maradni senki- felelte. Ingerült volt és ezért gyorsabban és majdnem életveszélyesen vezetett. Mondjuk én meg sem szólalhattam az utóbbiban, mert egyszer vitt el Jackson vezetni és majdnem elütöttem egy öreg nénit.
- Bejössz?- kérdeztem, amikor már előttünk álltunk meg. Láttam rajta, hogy szeretne még beszélgetni Adamról, hisz legjobb barátok voltak. Én legalábbis tuti kétségbe lettem volna esve, ha Alicszel így összevesztünk volna.
- Ha nem gond- mosolygott.
- Akkor nem kérdeztem volna meg- feleltem és kézen fogtam, úgy mentünk el az ajtóig. Azért mertem behívni magunkhoz, mert anya egész héten józan volt az öcsém miatt. Előtte valahogy mindig kibírta, hogy ne igyon.
- Szia kicsim!- kiáltott ki anya a konyhából, amikor becsuktam magam mögött az ajtót. Csodák csodája, épp főzött. Kötény volt rajta, a haját újra befestette és egészen ki volt simulva. A tesóim a nappaliban videojátékoztak, mint egy normális család.
- Anya, ő itt a barátom, Collin- mutattam be a barátomat. Elég nagy előrelépés volt ez az előző kapcsolatmohoz képest, anya nem igazán kedvelte Samet.
- Julia- fogott kezet anya Collinnal. A vendég miatt Jackson és Mike is kijöttek.
- Ő a bátyám Jackson és az öcsém Mike- folytattam a neve sorolását. Jackson jó erősen megszorította Collin kezét, Mike pedig nemtörődöm volt. Fiúk...
- Velünk vacsorázol?- érdeklődött anya kedvesen.
- Ha nem zavarok, akkor szívesen- mosolygott Collin.
- Tökéletes, akkor kezdek is teríteni- fordult sarkon anya. Én is elmosolyodtam és beljebb vezettem Collint.
- Veletek meg mi a fene történt?- kérdezte Jackson, amikor meglátta, hogy mindketten csurom vizesek vagyunk.
- Adaméknél voltunk az udvaron én megbotlottam és magammal rántottam Collint a medencébe- kamuztam neki és felvonszoltam a barátomat a lépcsőn.
- Tévedek, ha azt mondom, hogy a bátyád nem kedvel?- kérdezte.
- Ő senkit sem kedvel, aki hímnemű és köze van hozzám- feleltem és a kezébe nyomtam pár ruhát. - Ezek Jackson cuccai. Bár kicsit magasabb, mint te, szerintem jók lesznek rád- vigyorogtam. Gyors csókot nyomott az arcomra. - Ott a fürdő- mutattam neki utat én pedig bementem a szobámba.
Magamra kaptam egy farmert és egy rózsaszín mintás hosszú ujjast. A hajamat kontyba fogtam a fejem tetején. Belebújtam a szőrös mamuszomba. Amikor kiléptem Collinnal találtam szembe magam. Tényleg kicsit nagyok voltak rá a bátyám cuccai, de még azokat is tudta hordani. Biztos voltam benne, hogy még nagyon sokra fogja vinni, ha másként nem is, modellként.
Nem vesztegette az időt, ismét az ajkaimra tapasztotta az övéit. A meglepődöttségtől és az indulattól, ami benne volt beljebb léptem a szobámba és ő is utánam. Egyszerűen tudtam hogy nem akar semmit olyat, így belementem abba, hogy egy kicsit intimebb legyen a dolog. Behajtotta a lábával az ajtómat. Megbotlottam az ágyamban és hanyatt estem.
Nevetésben törtem ki és ő is. Annyira abszurdan tökéletes volt, hogy ugyanazon a dolgokon kezdtünk el a leghülyébb pillanatokban nevetni vagy hogy hamar megértettük, mit akar a másik. Feladta a romantikázást és mellém feküdt.
- Bocsi, de a mai este annyira jó, hogy nem bírok nem nevetni- kértem elnézést. Válaszul csak megszorította a kezem.
- Gyertek, kész a kaja- hajolt be a bátyám a szobámba. Eléggé elképedt arckifejezést vágott, amikor meglátta, hogy az ágyon feküdtünk és tudtam, hogy még fogok kapni ezért gúnyos megjegyzéseket.
Anya spagettit csinált. Nem volt valami nagy dolog, de értékeltem, hogy egyáltalán megpróbálta. És annak is örültem, hogy kedélyes volt és beszélgetett Collinnal, nem hagyta, hogy kínos csend legyen. Ez volt az az anya, akit elveszítettem apa halála után. Tudtam, hogy ez csak ideig óráig lesz így, de megpróbáltam kiélvezni minden egyes pillanatot.
Collin kilenc óra körül ment el. Segítettem anyunak elpakolni, mert a fiúk rejtélyesen gyorsan tűntek el a mosogatás szó hallatára.
- Szóval ez a fiú az osztálytársad?- kérdezte anya törölgetés közben.
- Igen- mosolyogtam és egy újabb poharat merítettem a víz alá, majd nyújtottam oda neki.
- Örülök, hogy találtál egy rendes fiút- mondta. A hangja gyengéd volt, engem megrohantak az érzelmeim. Anyai gesztusok, hiányoztak, nagyon is. - Hagyd a mosogatást, majd én befejezem- intett. Mosolyogva mentem fel az emeletre és láttam, ahogy a könnyeit letörli a ruhája ujjával.
